olvasóinknak

A Szellemi Honvédelem a Magyar Nemzet vasárnapi rovata volt, a szerkesztőség Szabó Zoltán vezetésével indította el akkor, amikor 1938-ban Hegyeshalomnál megjelent a 70 milliós nemzetiszocialista német birodalom. Amikor harsány „félműveltek és karrieristák, filléres hazaárulók magyarázzák a szegény és elhagyott magyarnak” a nemzeti történelemmel szemben az importált koreszmét. Ekkor hirdeti meg a lélekben és javakban megfogyatkozott magyar nép nemzetté nevelését magyar eszközökkel a lap.

Kedves Olvasóink!

Jelenünket a múltban építettük fel, jövőnket most teremtjük!

De tegyük most félre a jövő társadalomképét és mai feladatokkal foglalkozzunk.

A nemzetnevelés mellé egy új, bizonytalan, gyakorta kétes értékű
feladat , a nemzeti hangulatkeltés feladata lépett-hatalmas és
félelmetes eszközökkel.

A magyar, befogadó alkat lévén, szélesre tárja kapuit....lelki és
szellemi értékekben nem éppen gyarapodó világunk a "propagandának"
vására lett.

Aktuális bajunk ma, hogy a tapasztalatlan "értékváltók" nem tudnak a
szögről leakasztani mondjuk húszezer igazán független, demokrata
újságírót, hogy a kompromittálódott, szolgalelkű zsurnalisztákat
leváltsa.

Nekünk, nem az a dolgunk, hogy itt, a politika jelszavait mondjuk ki.

A mi feladatunk:szolgálat és írás.

Az újságíró, a magyar sorskérdések reprezentánsa kell, hogy
legyen- népi mondanivalóval a nemzet felé, nemzeti mondanivalóval a
világ felé.

Itt, a szakma messzebbre tekintő vezetőire, szellemi elitjeire gondolok.

Szomorúsággal kell kifejtenem, hogy Magyarország azok közé az országok
közé tartozik, ahol a közíróknak olyan feladatokat kell vállalniuk
mindenesként,amelyeket szerencsésebb országokban a sajtón és az
irodalmon kívüli intézmények töltenek be. Bizonyos fokig,
megtiszteltetés és külön rang a közírók számára, hogy az olvasó tőlük
vár eligazítást majdnem mindenben.

A publicista kell, hogy megtestesítse azokat az intézményeket, amelyek
nincsenek itt, és nem szolgálják a nép érdekeit, azokét, akik az
ország számláját fizetik.

Aztán , ott a becsület, amelyre jobban kell vigyáznia, mint bármelyik
politikusnak.

De mindez, természetesen sok tekintetben el is torzítja az újságíró
pályáját -aránytalanul felfokozza közéleti jelentőségét.

Ám ettől az embertől a hazában elvárnak bizonyos magatartást."Le kell
tenni a lapot, meg kell írni dolgokat, amiket esetleg nem lehet
megírni mindenütt.

A nemzeti összefogás korparancs! Az igényt és a célt fenn kell
tartani, noha tudjuk, most nagy a tét!

Most, a magyarságról van szó, az egészről, az esszenciáról, a
lélekről, az "anima naturaliter hungaricáról......"

Akkor tehát, mi más lehet a közírói feladat, mint a "Szellemi honvédelem"?

"A mi reménykedésünk, aggódásunk arról szól, hogy tud e a nemzet
alkalmazkodni az "Uniós rendhez", s szeretnénk arra erőt gyűjteni,
hogy azt úgy szabhassuk magunkra, hogy élni tudjunk benne".

Egy olyan politikai és szellemi elit képe lebeg a szemem előtt, amely
európai látókörű, de érdeklődéssel fordul a tömegek felé. Nem veti
el, nem becsüli le, nem tartja elavultnak a nép kultúrájának kincseit
és az évszázados hagyományokat.

Az önnön értékek tisztelete és védelme nagyon is összhangba hozható az
egyetemes emberiség szellemi, művészi teljesítményeinek
megbecsülésével és a kor színvonalához való felzárkózással.
Szabó Piroska

2015. március 29., vasárnap

Kubínyi Tamás: Közügyeink I. (Betiltott műsor)









Kubínyi Tamás a DUNA Televízióban 2006 szeptemberében indította el a Közügyeink c. műsorát, amelyet két rész után levettek képernyőről a 12 évvel korábban keletkezett ávós filmhez hasonlóan. A műsor első része a hazugság ötven esztendejét dolgozta fel, rámutatva arra, hogy Gy. F. öszödi beszéde korántsem egyedülálló a magyar közelmúltban. Röviddel ezután az MSZP nyomására Kubínyi Tamás történelmi műsorát, az Agorát is betiltották. A DUNA Televízió akkori felelős vezetői, Cselényi László elnök (2010-ben benyújtotta lemondását) és dr. Balogh Júlia igazgató is több milliós havi fizetést kaptak azért, hogy a DUNA Televízión ne készüljön valódi tényfeltáró műsor, az Autonómia csatornán pedig évek óta egyetlen új műsor se készülhessen. A műsorok betiltása köztörvényes bűncselekményekkel, az alkotó és családja életveszélyes fenyegetésével történt, nem kímélve a kiskorú gyermekeit sem. A DUNA Televízió vezetői az adófizetők pénzén óránként nettó 50 ezer forintos órabért fizettek annak az ügynöknek, aki az AGORA felszámolásában közreműködött. 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése